Neusiedler Jenő Nagykanizsán született 1891. június 26-án, vitéz dr Arató Jenő* meghalt Budapesten 1979. május 22-én. E két évszám között egy század 88 évének történései: két világháború, két hadifogság, több rendszerváltás és alkotó békeévek, gazdag családi élet a négy fiúgyermekkel. És ezt a hosszú életet végigkísérte a naplóírás: sikerült hazahozni a szibériai hadifogolytáborban készített feljegyzéseket, 28 füzetben újra és újra legépelni, feldolgozni és az utódoknak hagyományozni. Az eredeti feljegyzések alapján készült az „Életem” három kötete és a „Háborús napló”.
*A névmagyarosítás
Neusiedlerről Aratóra 1926 júniusában történt,
amikor vitézzé avatták a fronton szerzett érdemeiért (Vielkopolei ütközetben
tanúsított helytállásáért ezüst vitézségi érmet kapott).
A szöveges részt gazdag
és értékes fényképanyag egészíti ki: többek között eddig ismeretlen fronton
készült felvételek és az igazán kuriózumnak számító szibériai hadifogoly életet
bemutató fényképek. A hadtörténészek figyelmére méltók lehetnek a fronton
készített, saját és ellenséges csapatok elhelyezkedését mutató színes
térképvázlatok.
Nemcsak az embereknek, a
könyveknek is megvan a maguk sorsa*. A szerző felesége halála után befejezte a
naplóírást. Példásan szerkesztett, lezárt irodalmi életmű, amit maga után
hagyott. Még életében gondoskodott a napló további sorsáról:
Kodolányi
János: Kántor József megdicsőülése c. könyvében a törvényszéki bíró alakjában a
kortársak közül többen ráismertek dr Arató Jenőre:
Kodolányi János: Kántor József megdicsőülése (1925) - 340. oldal
A Kodolányi János által megrajzolt bíró alakja –
kiszállás Szentdienesre, 1932.
Pécs, 2007. december 15.
Arató Csongor
* Habent sua fata libri - a könyveknek is megvan a sorsa (Terentius Maurus)