Tájfutás az év 365 napján

Az állandó pályákról egy műkedvelő tájfutó szemével

A Tájoló 2012. októberi számában olvashattunk a hazai és külföldi állandó tájfutó pályákról (Tájoló XXX. évf. 12/7 száma 36. oldal - Török Imre írása). A cikkből megtudható, hogy külföldön igen elterjedt a tájfutásnak ez a módja, hazánkban pedig jelenleg két ilyen létesítmény ismert, mindkettő Budapesten: a Hármashatár-hegy közelében lévő Kecske-hegyen létesített az MTFSZ állandó pályát (Nagy Krisztina), [ Nagy Krisztina korrekciója: "a tanpálya nem az én nevemhez fűződik, ennek megvalósítója az országos szövetség, az én szerepem ebben némi szervezési és kommunikációs feladatok ellátása" ] a másik helyszín pedig a Szabadság-hegyen található: a Gyermekvasút mellett Szabon János tűzött ki állandó pályát, havonta változó pontokkal. A Kecske-hegyi pályát teljesítők egy nyereményjátékban is részt vehetnek: a bójákon lévő azonosító kódot kell beküldeni. Egy idő után mindkét pálya bontásra kerül, a 2012. őszi állapotokról tudok beszámolni, ugyanis az elmúlt hónapokban lehetőségem adódott mindkét pályát végigjárni.

Az 1970-es években…

Érdemes megemlíteni, hogy az állandó pályák létesítése Magyarországon nincs előzmények nélkül: az 1970-es évek végén az ország különböző hegységeiben létesítettek állandó pályákat, épített pontokra (leásott oszlopokra) szúróbélyegzőket helyeztek ki és a Cartographia vállalat kiadásában jelentették meg a pályákhoz tartozó „levelezőlap térképeket" (MTFSZ, Skerletz Iván 1978-79.).
A levelezőlapok letéphető szelvényét kellett a szúróbélyegzőkkel történő érvényesítés után a résztvevőknek beküldeni. Budapesten évente rendeztek egy versenyt azoknak, akik részt vettek a játékban. (E sorok írójának első találkozása a tájfutó versenyzéssel is egy ilyen "levelezőlap versenyen" történt...) Sajnos a nagy gonddal és ráfordítással épített pályák nem voltak hosszú életűek: a vandalizmus hamar végzett velük, a szúróbélyegzőket letörték, az oszlopokat kidöntötték.

Levelezőlap térképek a szerző gyűjteményéből:

Misina (1978) János-hegy (1978)       Dobogókő (1979) Verőcemaros (1979) Vöröskő (1979) A levelezőlap térkép hátoldala

Milyenek az új budai állandó pályák?

A Kecske-hegyi pálya nagyméretű fényvisszaverő felületű műanyag lapokkal van kitűzve. Kellemes meglepetésemre a bójákat mind ép állapotban találtam - a rendezők persze nem a forgalmas turistautak, ösvények mellé tették a pontokat.

Állandó pont a Kecske-hegyi pályán - a képen a kódot kitakartuk!

Állandó pont a Kecske-hegyi pályán - a képen a kódot kitakartuk!

A Szabadság-hegyi pályát a gyerekeimmel jártam végig, ez is egy kiváló alkalom volt a tájékozódási ismeretek gyakorlására.
Tudomásom szerint ezt a pályát novemberben lebontották.

Szabadság-hegyi pálya - állandó pont szúróbélyegzővel

Pontfogás

Milyen érzés volt végigmenni a pályákon?

Túl azon, hogy a két pálya végigjárásával egy-egy kellemes délutánt tölthettünk el, megállapíthattam, hogy a tájékozódásnak ez a módja is teljes élményt ad. Aki találkozott már a geocaching nevű GPS-el űzhető kincskereső játékkal, az tudja mire gondolok: teljes értékű a „megtaláltam” élmény. Sőt! Mivel teljesen egyedül vagyok a területen, nem kell attól tartanom, hogy előttem fut rá valaki a pontra és ezzel „lelövi a poént”.

Miért jó az állandó pálya?

- tájfutók és a tájékozódási túraversenyek résztvevői számára is lehetőséget ad a gyakorlásra

- lehet a terepen a technikát gyakorolni, tanulni, ráérősen a térképet böngészni

- ugyanúgy nyújtja a "megtaláltam" élményt

Miért jobb az állandó pálya?

Nem tévedés, bizonyos szempontból az állandó pálya jobb, mint egy verseny, mert

- nincs stressz

- nem fut ki más versenyző a bokorból „tisztán” lehet végigmenni a pályán

- GPS-el lehet rögzíteni az útvonalat és értékelni az útvonalválasztást, akár menet közben is

- szabad az időpont választás - akár éjszakai edzésként is teljesíthető

Miért jó a rendezők szempontjából?

- nem kell rendezői személyzet, mint egy versenyen

- a pályaépítés, karbantartás, bontás egyszerű

- a kapcsolattartás a teljesítőkkel interneten keresztül történik

A fentiek tükrében úgy gondolom, hogy az állandó pályák építésével viszonylag kis ráfordítással lehet nagy eredményt elérni = sokakat megmozgatni

Létesítsünk a Mecsekben is állandó pályákat!

Nem kerítenék túl nagy ügyet belőle: a bóják helyett elég a fákra tekert egyszerű piros-fehér műanyag szalag, filctollal megírt kóddal, a pálya teljesítőinek ezt a kódot kell majd interneten keresztül beküldeni. A pályát egy idő után bontani lehet, ezután vállalkozó kedvű tájfutók tűzhetnek ki néhány havonta új pályát egymásnak, a közösségnek. A kitűzött pályákat az interneten lehet értékelni, így a kapott visszajelzések alapján ez egy jó lehetőség a versenyútvonal tervezés gyakorlására is.

Mielőtt mindezt valaki utópisztikus ötletnek minősítené, szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon a „geocaching” navigációs játék keretén belül jelenleg 3475 db (!) állandósított és folyamatosan karbantartott pont található - mindez önkéntes munkában létesült és évek óta működik.

A lehetőség tehát mindenki számára nyitott, éljünk vele!

Pécs, 2013. január 1.

Arató Csongor

www.csongor6.fw.hu

 
Hivatkozások:
 
A Tájoló 12/7 száma: http://lazarus.elte.hu/tajfutas/magyar/tajolo/12-07/tajolo_2012_07.pdf

 
Hármashatár-hegy, Kecske-hegyi tájfutó-pálya (2013. május 31-ig)
Térkép: http://www.tajfutas.hu/images/dokumentumok/tanpalya_terkep.pdf
Szórólap:  http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20120527/d28bef04/attachment-0001.pdf
 

Szabadság-hegy, Gyermekvasút melletti tájfutó-pálya (2012. szeptember): http://tajekozodas.hu/hun/terkepek.htm

A tajfutas.hu oldalon az állandó pontos pályákról: http://www.tajfutas.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=105&Itemid=46
 
A „geocaching” navigációs játék magyarországi oldala:  www.geocaching.hu