A descriptio civitatum alapján elkészült
térkép forrásai. 96.
jul.1-én
Kiegészítő magyarázatok az 1. sz . melléklethez.
Az 1. sz. mellékletben az 1-13 törzsek települési határainak
szerkesztése a következő források
adatai alapján történt:
1-9 Joachim Hermann :"Siedlung, Wirtschaft.....der slavischen Stämme zwischen Oder und Elbe"; Berlin 1968 17-38 old. J. Herrmann a németországi szlávság történelmének legalaposabb ismerője , számos ( a témával foglalkozó) mű szerzője..
10-11.A csehek és morvák településterületének megszerkesztésénél XIX. sz.-i nemzetiségi térkép szolgált alapul.
12 vulgarii = Kniezsa István XI. sz.-ról szerkesztett nemzetiségi térképének magyar nyelvterületével. (függőleges sraffozás) A geográfus hangsúlyozta a felsorolásában a vulgarii-k által lakott terület nagyságát. A térkép igazolja, hogy : a) a vulgarii-k 12-vel számozott területe nagyobb az előtte felsorolt 11 törzs lakóterületének összeségénél ; b) a szlávok ősi lakóterülete ( a pontozott vonalon belül) nem volt nagyobb a vulgarii-k IX. sz.-i területénél.
A 13 számú , pannonszláv állam az avar birodalom megszűnése után jött létre a IX. században. Köztudott, hogy Nagy Károly az avarok elleni hadjáratában a Rábáig nyomult előre. A frank birodalom pannoniai hübéresének határai ismeretlenek. A descriptioban merchanosnak nevezett (az 1.sz. mellékletben 13-al jelzett pannonszláv tartomány) túlnyúlt a Rábán, és az ú. n. "Nagy Morávia" területén volt valahol. Nagy Morávia határai a szláv történetírók fantáziájától függően váltakozva teljesen bizonytalanok. Az 1. sz. mellékleten a kis körökkel jelzett vonal Witold Hensel lengyel történész aránylag szerény kiterjedésű Nagy Moraviá-jának határát jelzi. A kevert lakosságú, (de nem szláv többségű) pannon-szláv hübéres állam keleti határa a Rába és a körökkel jelzett vonal között hűzódott. Fejedelmei valószínűleg a Kárpátmedence északnyugati részébe betelepült szlávok (a szlovákok elődei) voltak , de időnkint szlovének is lehettek.
A bulgárok lakóterülete azonos a maival. ( Az 1 sz. mellékleten bulgares). A bulgárok soha nem települtek meg a Kárpátmedencében , csak a Marostól délre fekvő területeket tartották a IX. sz. első felében megszállva. A descriptio keletkezésének idején valószínűleg csak a sószállító útvonalakat biztosították.