Ki volt Kniezsa István?

Kniezsa István (1898, Trsztena, Árva megye -1965, Budapest) nyelvész, szlavista. Szlovák anyanyelvű volt, de magyar tudományos körökben vált nemzetközi hírű filológussá. Magyar nyelvészeti képzettségét Gombocz Zoltán, szlavisztikai tudását Melich János alapozta meg. Az 1996-ban hozzánk került hagyaték az örökösök óhaja szerint egyben maradt, és a Szlavisztika Intézet termében került elhelyezésre. A gyűjtemény három fő témakör köré csoportosul: szlavisztika, magyar nyelvészet, történelem.

A hagyatékban a legjelentősebbek a cseh- és lengyel nyelvtörténeti emlékeket őrző oklevéltárak, városi jegyzőkönyvek, jogtörténeti iratok és prédikációgyűjtemények. A Kniezsa könyvtár a dialektológiai tanulmányokban is jelentős kútfő. A mai diákok számára hasznosak a leíró szláv nyelvtanok, a szlovák, cseh és lengyel nyelvemlékekről szóló tanulmányok, összefoglalók. A lengyel szakosok számára jelentős Linde hatkötetes szótárának reprintje, a S³ownik jêzyka polskiego. Előkerült a hagyatékból a manapság nehezen beszerezhető, műfordítók számára nélkülözhetetlen Hvozdzik-szótár. Orosz, belorusz, ukrán, bolgár, macedón, szerb, horvát, szlovén, román, s ritkaságszámba menő albán, kasub és szorb szótár is van a gyűjteményben.

A magyar nyelvészettel, irodalommal foglalkozó kötetek a gyűjtemény mintegy további húsz százalékát teszik ki. Jó néhány kódexkiadás, nyelvjárási, néprajzi és helytörténeti monográfia valamint magyar nyelvészeti, nyelvjárási szótár (pl. a Magyar tájszótár, 1838-as és a Szinnyei szerkesztette két kötetes kiadás 1893- ; Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára. 6 köt., 1862- ; Szarvas-Simonyi: Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. 3 köt., 1890 ; Csűry Bálint: Szamosháti szótár. 2 köt., 1935-, stb.) teszi jelentőssé ezt az állományt.

A történelmi tárgyú művek hasonló arányt képviselnek. A történészek számára a középkori adattár-gyűjtemények válhatnak érdekessé. Ezek egy része egyébként a Mályusz-hagyatékban is megtalálható. Sok családi levéltári kiadás és más történelmi okmánytár került elő. Kniezsa nyelvtörténészként kutatta ezeket a forrásokat: a középkori helyneveket lokalizálta, azonosította a mai helynevekkel, s igyekezett eredetüket is megmagyarázni.

A három nagyobb tematikus csoporton kívül nagyobb számban vannak még finnugrisztikai tanulmányok és forrásszövegek, germanisztikával és romanisztikával kapcsolatos kötetek.

A mintegy 4000 kötet könyv és kb. ugyanennyi folyóiratszám alapadatait fölvettük a könyvtári számítógépes adatbázisunkba, így ezek az adatok több szempont szerint is visszakereshetők, de a hagyaték beleltározása és teljes könyvtári földolgozása még több évet vesz igénybe. A különgyűjtemény csak helyben használható. Minden érdeklődő megkülönböztetett figyelmébe és oltalmába ajánljuk őket.

http://biblsrc.btk.ppke.hu/kniezsa.html